Szundarbansz

A Szundarbansz létezését a két nagy folyónak, a Gangesznak és a Brahmaputrának, illetve a belőlük leágazó kisebb vizeknek köszönheti. A folyók hatalmas deltatorkolatot alakítottak ki Dél-Bangladesben és a szomszédos Indiában. A Szundarbansz név a bengáli szép és erdő szavakból tevődik ki.A Szundarbansz iszap, agyag és homok üledékéből épített, a folyók és a tenger árapálya formálta alacsonyan fekvő területei elmossák a különbséget a szárazföld és a tenger között. Ez a földön található legnagyobb mangrove-erdő. Területe kb. km², amelynek 60%-a Bangladesben, 40%-a India területén található. A terület kb. 300 km hosszú és kb. 30 km mélyen nyúlik a szárazföld belsejébe. A nyugati, indiai rész alkotja a Szundarbansz Nemzeti Parkot . Az egész Szundarbansz a természeti világörökség része.A mangrovefák gyökerei között - ahol felhalmozódik az üledék - nyüzsgő élővilág alakult ki: rákok, folyami teknősök, halak, különféle planktonok. A vízben is vadászik zsákmányára a varánuszgyík, az óriáskígyó, a halászmacska. A mocsárvidék legnagyobb ragadozói pedig a folyami krokodil és a bengáli tigris. Élnek még itt őzek, szarvasok, vaddisznók, majmok és a legkülönfélébb madarak is. Sok nagy testű állat az erdő szárazabb részein lakik, de apálykor behatol a mocsárvilágba. Rengeteg repülő rovar, szúnyog és csípős légy otthona is a terület.